A magányos pulmonalis csomót diszkrét, jól marginalizált, lekerekített átlátszatlanságként definiálják, amely legfeljebb 3 cm átmérőjű, amely teljesen tüdő parenchyma körül van, nem érinti a hilumot vagy a mediastinumot, és nincs összefüggésben adenopátia, vagy pleurális folyadékgyülem.
A 3 cm-nél nagyobb sérüléseket tömegnek tekintik, és rosszindulatú daganatokként kezelik, amíg másként nem bizonyítják.
A szoliter tüdőcsomó differenciáldiagnózisa széles, és a kezelés attól függ, hogy a sérülés jóindulatú vagy rosszindulatú.
Ebben az áttekintésben megvitatunk néhány olyan újdonságot, amelyek segíthetnek megkülönböztetni a jóindulatú és rosszindulatú csomók CT és PET-CT eredmények alapján.
A jóindulatú meszesedés
A diffúz, központi, laminált vagy pattogatott kukorica meszesedése a jóindulatú meszesedés.
Az ilyen típusú meszesedés granulomatosus betegségben és hamartomákban fordul elő.
A meszesedés minden más mintáját nem szabad a jóindulat jeleinek tekinteni.
A fenti szabály alól kivételt jelent, ha a betegeknél elsődleges daganatról van szó.
Például a diffúz kalcifikációs mintázatot látható osteosarcoma vagy chondrosarcoma betegekben.
Hasonlóképpen a központi és a pattogatott kukorica mintázata látható GI-tumoros betegekben és korábban kemoterápiában szenvedő betegeknél.
Az SPN-méret és a rosszindulatú esélyek közötti kapcsolat olyan betegeknél, akiknél a tüdőrák kockázata magas
A szoliter tüdőcsomó (SPN) egy 3 cm-nél kisebb méretű és az atelectasis vagy lymphadenopathiával nem összefüggő, egyedüli intraparenchymális elváltozás.
A 3 cm-nél nagyobb átmérőjű sérülést tömegnek nevezik.
Ez a megkülönböztetés azért született meg, mert a 3 cm-nél nagyobb léziók általában rosszindulatúak, míg a kisebb elváltozások lehetnek jóindulatúak vagy rosszindulatúak.
Swensen és munkatársai tanulmányozták az SPN méretének és a rosszindulatú daganatos megbetegedések esélyének összefüggését egy olyan kohorszban, ahol a tüdőrák nagy kockázatot jelent (1).
Eredményeiket a bal oldalon található táblázat tartalmazza.
Arra a következtetésre jutottak, hogy a jóindulatú csomóérzékelési arány magas, különösen akkor, ha a sérülések kicsiek.
A több mint 2000, de 4 mm-nél kisebb csomók közül egyik sem volt rosszindulatú.
Az előzetes képalkotási vizsgálatokkal való összehasonlítás gyakran a leghasznosabb eljárás az SPN megállapításának fontosságának meghatározására, hiszen a 2 éves stabilitás nagymértékben összefügg a jóindulatúsággal.
Keresztkép (balra) és korona rekonstrukció (jobbra) Háromdimenziós arány = keresztirányú dimenzió: függőleges méret
A japán szűrővizsgálatok azt mutatták, hogy a poligonális forma és a> 1,78-as háromdimenziós arány jóindulatú jele (2,3).
A sokszög alak azt jelenti, hogy a léziónak több oldala van (többoldalas).
A perifériás szubpleurális helyszín a jóindulat jeleként is járt ebben a tanulmányban.
A háromdimenziós arányt a maximális keresztirányú dimenzió megszerzésével és a maximális függőleges dimenzióval való elosztásával mérjük.
A nagy háromdimenziós arány azt jelzi, hogy a lézió viszonylag lapos, ami jóindulatú jel.
A corona radiata egy rosszindulatú sérülést jelez a szélén a spiculációval.
A levegő bronchogramja jele látható
A közelmúltban végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a levegő bronchogramja gyakoribb a rosszindulatú pulmonalis csomókban.
Leggyakrabban a BAC (bronchoalveolaris carcinoma) és az adenocarcinoma.
A baloldali esetben egy lineáris lencse (széles nyíllal) és egy cisztásabb lucencia (kis nyíllal) látszólagos légköretogram látható, mivel a hörgő látható.
A bal oldalon két magányos pulmonalis csomó.
A morfológia alapján melyik elváltozás a leginkább rossz tulajdonságokkal rendelkezik?
A bal szélen lévő elváltozás tükröződik, és belül van lucenciája.
A mellette lévő elváltozás kontúrban lobulálódik, és néhány spikulája sugárzik a mellhártyára.
Ez azonban homogén a csillapításban.
Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a baloldali elváltozás rosszindulatú.
Ez egy adenocarninomanak bizonyult, míg a másik gombafertőzés volt.
A lucenciák és az őszinte léghörgőhullámok nem szabad félrevezetniük azt gondolván, hogy valószínűleg fertőzés.
Részben szilárd csomó, amely a legvalószínűbb rosszindulatú földi üvegkomponenst tartalmaz
A szűrővizsgálatok másik eredménye az, hogy a földi üvegkomponenseket tartalmazó csomók valószínűleg rosszindulatúak (5).
BALRA: 1/5 rosszindulatú RIGHT: 2/3 malignus
A bal szélen olyan elváltozás, melynek csak egy pohár-üveg megjelenése van, és mellette egy olyan elváltozás, amely mind a talajtakaró, mind a szilárd komponenseket tartalmazza.
A rosszindulatú betegség valószínűsége 1: 5 a bal szélső elváltozás esetén, 2: 3 a sérülésnél mind a talajtakaró, mind a szilárd komponensek esetében.
Alapvető szkennelés és szkennelés a kontraszt javítása után. Benign sérülés a
A 15 HU-nál kisebb kontrasztjavításnak jó jóslata van a jóindulatúsághoz (99%).
Egy alapvizsgálat után 4 egymást követő beolvasást végeznek 1 perces intervallumon.
Ez csak a következő kiválasztási kritériumokkal rendelkező csomópontokra vonatkozik:
Téves negatív PET egy adenocarcinóma betegben. A tevékenység nem elegendő a rosszindulatú daganatok diagnosztizálására.
A PET-CT egyre fontosabb szerepet játszik a magányos csomók értékelésében.
A PET-CT elvégzéséhez a következőket kell ismernünk:
Ezekkel a specifikusságszámokkal a hamis pozitívumok mintegy 20% -ában fognak megjelenni, attól függően, hogy a granulomatózus betegség előfordul-e.
A bal oldalon egy adenocarcinóma, amely nem volt hipertermikus a PET-en, tehát hamis negatív PET.
A jóindulatú és a rosszindulatú, magányos pulmonalis csomók differenciálódásában ma új képalkotó jellemzőket kell hozzáadni.
Különösen meg kell keresnünk a földi átlátszatlanság, levegő bronkodogramok vagy üregek területének jelenlétét és a sérülés háromdimenziós arányát.
A PET-CT egyre fontosabb szerepével kapcsolatban tisztában kell lennünk a PET-CT pontosságával, és el kell gondolkodnunk a fertőző és nem fertőző granulomatosisos megbetegedések prevalenciájáról a gyakorlati területen.
Stephen J. Swensen et al
Radiology 2005; 235: 259-265.
Shodayu Takashima et al.
AJR 2003; 180: 1255-1263
Shodayu Takashima et al.
AJR 2003; 180: 955-964
Claudia I. Henschke és mtsai
AJR 2002; 178: 1053-1057
Ez a cikk bemutatja a British Thoracic Society (BTS) 2015-ös irányelveit a tüdőrák kezelésére [1].
Az irányelvek fontos kérdései a következők:
Az ábra a BTS-algoritmusok átfogó verzióját mutatja.
A nyomon követés 1 évig tart, ha volumetriát használnak, míg a kézi 2D-mérések 2 éves nyomon követési időt igényelnek.
A 25% -nál kisebb volumenváltozást mutató csomókat stabilnak kell tekinteni, és a megjelölt nyomonkövetési intervallum után ki kell üríteni.
Csak akkor szabad mérsékelni a kibocsátást, ha a VDT> 600 napot a volumetriával számoljuk.
Ha korábbi képalkotás van, határozza meg a tüdőrák kockázatát a térfogat-megduplázási idő alapján.
1. példa
Egy egyedülálló, nem spikulált, 7 mm-es (162 mm3) tömör csomópontot mutattak egy 55 éves férfi hímnemű RLL-jében, pozitív családi anamnézis nélkül, de némi tüdőtágulással.
A követés hosszú távú stabilitást mutat, 7 mm-rel (146 mm3) 12 hónapon keresztül.
A beteget a CT további megfigyeléséből eltávolították.
2. példa
Egy egyedülálló, nem-spikulált, 9 mm-es (362 mm3) szilárd csomópontot mutattak egy 75 éves nőstény LLL-jében, pozitív családi anamnézis vagy emphysema nélkül.
A Brock-modellben a kockázati előrejelzés 6,3% -ot ért el, jelezve a 3 hónapos CT-vel való megfigyelést.
Ez határokon átnyúló stabilitást mutatott, de a CT 12 hónapon belül nyilvánvaló növekedést mutatott VDT-vel
Kattints itt a Brock modell, a Herder modell és a térfogat-duplázási idő számológép számológépének használatát a doboz ellenőrzése után a felhasználási feltételek elfogadásához.
Ezzel a kalkulátorral kiszámíthatja:
A számológép-alkalmazást is letölthesse az iPhone vagy az Android telefonon.
Kattints itt megtekintheti az alkalmazást az App Store alkalmazásban.
A BTS iránymutatások lehetővé teszik mindkét mérést 2D-s vastagságú technikával és 3D-nodul volumetriával.
Vegye figyelembe, hogy a 2D mérés a egyetlen maximális átmérő és nem a rövid- és hosszútávú átmérők átlaga, mint a Fleischner módszer.
A többszörös pulmonalis csomók esetében a kockázatértékelés és a követési stratégia a legnagyobb csomóponton alapul.
A csomók növekedését ≥25% térfogat-növekedésként határozzuk meg.
Ha a térfogat-növekedés kevesebb, mint 25%, a sérülést stabilnak nevezik.
McWilliams és munkatársai kifejlesztették a Brock modellt a tüdőcsomók rosszindulatú kockázati előrejelzésére [2].
Használja az alkalmazást a csomópont és a betegek jellemzőinek kitöltéséhez, és kiszámítja a rosszindulatú kockázatot.
Itt egy 45 éves nőnek egy példáját látjuk egy 8 mm-es szilárd csomóponttal, amely nem található a felső lebenyben és spikuláció nélkül.
A tüdőrákban nincs családi tünet, és nincs emfizéma.
Az alkalmazás 1,9% -os rosszindulatú kockázatot számol.
Itt egy másik példa egy 65 éves férfi 26 mm-es szilárd csomópontján, a felső lebenyben, spikulációval.
A tüdőrák családtörténete és emphysema.
Az alkalmazás 67,7% -os rosszindulatú kockázatot számol.
A BTS-irányelv a Herder-modellt alkalmazza a csontos megbetegedések rosszindulatú kockázatának újraértékelésére, amelyet PET-CT-vel értékeltek, miután a malignitás egy korábbi, megnövekedett kockázatát mutatták, Brock pontszámként ≥10% -nak.
Számítja ki azt a kockázatot, hogy a csomók diagnosztizálják a rákot:
Ez a modell kiváló teljesítményt mutatott [3], bár a teljesítmény a PET-CT rezolválás miatt alcentiméteres csomók esetében korlátozott.
Itt látható a Herder modell példája az alkalmazásban.
Ugyanaz a 65 éves férfi, mint a Brock modell példája.
Figyeljük meg, hogy a tüdőrák valószínűsége 67,7% -ról 10,4% -ra esett vissza, mivel nem volt FDG-felvétel a lézióban.
A perifízzív csomók különállóak és jóindulatúak.
Tipikus PFN kapcsolódik a pulmonalis hasadékhoz, homogén és szilárd, sima margókkal.
Az alak ovális, lentiform vagy háromszög alakú (ábra).
Az ilyen specifikus jellemzőkkel rendelkező csomók nem követik nyomon, és valószínűleg egy intrapulmonalis nyirokcsomó.
A de Hoop egyik tanulmányában a 919 tipikus és atipikus PFN közül egyik sem mutatott rosszindulatúnak a 5,5 éves követést.
Így a perifisz-bolális csomók nyomon követése csak akkor jelezhető, ha nem PFN elváltozást találunk.
A tipikus vagy atipikus PFN-ket egyedül kell hagyni.
A tipikus PFN-k szignifikáns növekedési rátát mutathatnak a malignus csomókkal összehasonlítható sorozatos képalkotásnál.
Ez nem rosszindulatú jel, hanem csak nyirokcsomó eredete.
Tipikus PFN-ek.
Íme két példa a tipikus PFN-ekre.
Nincs szükség nyomon követésre.
Nem PFN elváltozások. M. Prokop jóvoltából
A képek olyan elváltozásokat mutatnak, amelyek nem felelnek meg a PFN kritériumainak.
Ezek a nem PFN elváltozások HCC metasztázis (balra) és adenokarcinoma (jobbra) bizonyultak.
Callister et al.
Thorax 2015; 70: ii1-ii54. DOI: 10,1136 / thoraxjnl-2015-207168
McWilliams et al.
N Engl J Med 2013, 369: 910-9.
Herder és mtsai.
Chest 2005; 128: 2490-6
A COPD diavetítéses képek megértése
COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) kvíz
Energia Élelmiszerek a COPD diavetítéshez Képek
A magzati pulmonalis csomóknak a következő okai lehetnek:
A legtöbb egyedülálló pulmonáris csomó nem tapasztalt tüneteket. Általában egyedülálló pulmonalis csomót észlelünk véletlenszerűen.
A tüdőrák minden esetének mintegy 20-30% -a magányos pulmonalis csomókként jelenik meg a mellkas röntgenfilmjein. Ezért a magányos tüdőcsomók vizsgálatának célja a malignus növekedés jóindulatú növekedését a lehető leghamarabb és pontosan megkülönböztetni.
A magzati pulmonalis csomókat potenciálisan rákkónak kell tekinteni, amíg másként nem bizonyítják.
Az emberek mindig nyíltan és őszintén kommunikáljanak egészségügyi szakembereikkel történelmükről és kockázati tényezőikről.
A következő jellemzők fontosak annak megítélésekor, hogy a magányos tüdőcsomó jóindulatú vagy rosszindulatú.
A vérvizsgálatok nem diagnosztikaiak. Azonban a következő vizsgálatok jelezhetik, hogy a magányos tüdőcsomó jóindulatú vagy rosszindulatú-e:
A tuberkulózis bőrpróba egy egyszerű bőrvizsgálat, amely segít annak meghatározásában, hogy a magzat tüdőcsomóját okozta-e a baktériumok Mycobacterium tuberculosis. A vizsgálat során a tuberkulin-antigént (az anyagot, amely az immunrendszert kiváltja, hogy olyan sejteket termeljen [ellenanyagokat], amelyek megtámadják és megpróbálják elpusztítani az antigént) a bőrbe és megfigyelve a szervezet válaszát. Ha a tüdőgyulladást a tuberkulózis okozza, az injekció helyén megduzzad és vörösödik.
A COPD diavetítéses képek megértése
COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) kvíz